Miért van szükség a vaisnavák szövetségére?

Mindenekelőtt alázatos hódolatomat ajánlom diksa és siksa gurujaimnak, valamint az összes csodálatos vaisnavának ezen a világon.

Örömteli tény, hogy a XXI. században számos vaisnava ácsárja, szannjászí és más bhakta egyesítette erejét, hogy megújítsa a fél évezrede létrejött vaisnava világszövetség, a Visva Vaisnava Rádzs Szabhá tiszta szellemét. Alapos megfontolás után beláthatjuk, hogy a Sríla Dzsíva Gószvámí és az alapító atyáink által fölvázolt szélesebb körű társulás fontos és hasznos mindannyiunknak. Egyéni lelki célunk felé igyekezve, és a közösségi munkában is messzebb jutunk, ha képesek vagyunk a csoportok, irányzatok és missziók érdekeit kölcsönösen támogató együtműködésre. Ez áldást hoz az egész világra, és megerősíti a különálló törekvések erejét is. Néhány gondolattal szeretnénk mindezt alátámasztani.


Főbb célok és elvárások

 

Hogyan érhetünk el mindenkit Maháprabhu üzenetével?

Hogy Srí Csaitanja Maháprabhu jövendölése teljesüljön, seregnyi tisztaszívű prédikátorra van szükség. Ha szeretnénk, hogy bárhol zenghessék a Szent Nevet, guruk sokaságának kell számtalan tanítványt a lelki életben segítenie. Minden tanítvány a maga gurujában fogja látni a működő isteni kapcsolatot, ez a mi vaisnava hagyományunk guru-sásztra-szádhu tanítása. Ha lenézünk vagy megsértünk egy vaisnavát – bárki legyen az –, a saját lelki fejlődésünket gátoljuk. Ezért úgy teljessé tennünk lelki meglátásunkat, darsanunkat, hogy helyet adjunk a testvéri és a távolabbi lelki közösségeknek, guruknak és tanítványoknak is.

Bármennyire szerettek is egy bizonyos gurut, a tanítványok nem képesek azonos módon szeretni az utódló ácsárját, kinek helyzete a hittestvérekhez hasonlóan viszonylagossá válhat. A tanítványoknak el kell dönteniük, hogyan működjön a misszió az ácsárja eltávozása után. Minden bhakta maga határoz arról, miképpen folytatja életében meghódolt szolgálatát és a prédikálást, a misszió pedig próbáljon annyi teret adni neki, amennyit csak lehetséges. Szomorú, ha ez nem sikerül, s a misszió értékes tagjai visszavonulnak a szerencsétlen körülmények hatására, melyeken nem tudnak változtatni.

Nehéz elképzelni, és nem is volt példa rá a múltban, hogy egyetlen utód képes lenne helyettesíteni egy lelki tanítómestert, aki a kezdetektől inspirálta és sok tanítványa segítségével nagyra növelte misszióját. Először is: hittestvérei nem hódolnak meg előtte úgy, ahogy azt gurujukkal tették. Másodszor: karizmatikus ereje másmilyen, képességei is különböznek a gurujától, így fel fogják neki róni, ha nem képes a megszokott módon fenntartani a dolgokat, a misszió bővítéséről nem is beszélve.

Egyes bhakták rendkívüli dolgokra képesek, és azt, aki azt várja, hogy ilyesmi csak az általa elismert körben nyilvánulhat meg, újra és újra emlékeztetni kell a transzcendencia mindent átható természetére. Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura tanítványai igencsak meglepődtek, amikor tanúi voltak, amint az egyik hittestvérük, Abhaj Babu, Sríla A.C. Bhaktivédánta Szvámí Mahárádzs (Prabhupáda) szinte egyedül váltotta valóra Srímán Maháprabhu jövendölését.

A Vaisnava Világszövetség mindenkit elfogad tagjának, aki a Krisna-préma, a Krisna-kírtan és vaisnava-széva evangéliumát hirdeti, ha a tiszta tanítást képviseli, és osztozik a közös célokban. A Vaisnava Világszövetség senkit nem fog kizárni azon az alapon, hogy nem ért egyet egy másik taggal, sőt, azt ajánlja: a vitákat próbáljuk félretenni, s igazi feladatunkra, a Srí Krisna szankírtanra koncentráljanak.

Misszión belüli és missziók közötti viták

A Vaisnava Világszövetség nem avatkozik bele a csatlakozó missziók, közösségek belső ügyeibe és a misszióik közötti konfliktusokba. Nem ez a küldetése. Kiadványaiban ad lehetőséget arra, hogy a legtapasztaltabb vezetők megosszák tapasztalatikat, s megvilágítsák, miként oldhatók fel a nézeteltérések. Ne feledjük, számos probléma ismétlődik, s azokkal valamelyik korábbi ácsárja már foglalkozott. Léteznek újfajta gondok is, amelyek a modern világ technológiai fejlődéséből erednek.

 

A gaudíja vaisnavák és más vaisnava irányzatok

Ma még szinte nevetségesnek hangzik, hogy más szampradájákat is felkérjünk, csatlakozzanak a Vaisnava Világszövetséghez, mivel a mi Brahmá-Mádhva gaudíja szampradájánk viszonylag újkeletű. Szamparadájánk nagyívű és Indián kívüli fejlődése Sríla Bhaktivinóda Thákura után kezdődőtt, míg más szampradáják hagyományai régebbiek, mégha nem is annyira elterjedtek.

Hiszünk ácsárjáink és a juga-avatár, Srí Csaitanja Maháprabhu szavaiban, aki elment Dél-Indiába, hogy felszabadítsa a lelkeket. Világosan látjuk Maháprabhu üzenetének sajátossságát, hogyan válik édessége abszolút nagylelkűséggé, s ki tudna ennek ellenállni? Guru-vargánk teljes mértékben tiszteli a többi szampradája ácsárjáit, akikben talán nincs annyi misszionárius lelkület, mint Maháprabhuban, bár ők is prédikálnak, s kiadják a védikus irodalmat. A számos hasonlóság láttán természetesen értékelni fogják a lehetőséget, hogy részt vegyenek a Vaisnava Világszövetség méláin, és megosszák velünk a kiadványaikat. Először azonban magunkat, Bhaktisziddhánta Sríla Prabhupáda követőit kell megszerveznünk a legszebb módon. Más szavakkal: nem erőltetjük, hogy elhívjuk a többi szampradáját, amíg biztosan nem érezzük, hogy kedvező benyomást gyakorol majd rájuk vaisnava egységünk és az egész világra kiterjedt szolgálatunk.

Ugyanez érvényes azokra a vaisnava csoportokra is, amelyek a sziddhánta bizonyos eltérései miatt nem állnak hozzánk közel. A Vaisnava Világszövetség vezetősége minden ilyen igényt külön fog megvizsgálni, hogy az együttműködés valóban elősegíti-e céljainkat. Az azonban mindannyiunknak a hasznára válik, hogy a mélákon és a kiadványokon keresztül társulhatunk a világ minden jeles bhaktájával. Sríla Szvarúp Damódar minden írást megvizsgált-megszűrt, mielőtt megengedte, hogy azt Maháprabhu meghallgassa, ugyanígy a vezető vaisnavák kötelessége az, hogy tanulmányozzák, mennyiben elfogadható az, aki ki akarja fejteni nézeteit a Vaisnava Világszövetség csatornáin keresztül. Ezekről a tanulmányokról természetesen be fogunk számolni a nyilvánosság előtt, hogy valamennyi tag részt vehessen és megóvhassa a nemes ügy tisztaságát.

 

A vaisnavák szíve

Lelki tanítómesterem is megalapította a maga misszióját, az ISKCON-t. Amikor egy navadvípi asztrológus látta a fényképét és a kézírását, azt jósolta: „Ez az ember olyan házat tud építeni, melyben az egész világ békében élhet.” Akkoriban számos tanítványa azt hitte, hogy maga az intézmény az a ház, amelyben menedéket kell találjon az egész világ. Minden vaisnava egy házban – milyen csodálatos! Gurudévám azt akarta, hogy mindenki váljon vaisnavává. Nincs korlátozás kaszt, szín, hitvallás, életkor vagy nem alapján, senki nincs kizárva. Arra kérte tanítványait, hogy egyesítsék a vaisnavákat. Amikor utolsó napjait töltötte a Földön, kijelentette, hogy vége minden bizalmatlanságnak a Gaudíja Math-tal szemben, és szeretné, ha mindenki együttműködne a másikkal. Nem meglepő ez. Srí Jadzsavar Mahárádzs saktjávésa avatárnak nevezte őt, s így vélekedtek Sríla B.R. Srídhar Mahárádzs és sokan mások, mit sem szólva tanítványairól, akik örömmel látták, hogy mesterüket a hittestvérei is egyedülálló módon megbecsülik.

Gurudévánk elhagyta a Gaudija Math-ot, és lelki tanítómestere kegyéből sikeres lett, de sajnálta, hogy rossz érzések vannak a tanítványai és a Gaudija Math között. Többször kérte hittestvéreit, bocsássák meg sértéseit, amelyeket néha szeretetreméltó, emberi módon mondott el, azért, hogy megóvja újszülött vaisnava bébijei hitét. De soha ne legyen büszke vagy arrogáns az ember, mert nagy guruja van. Ő nagy, de mi van velünk? Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Prabhupáda szannjászí tanítványai közül gyakorlatilag egy sem bukott el, míg a nyugati származású szannjászik nem ilyen eredményesek. Az ISKCON számos vezető bhaktát elvesztett, akik ma a gaudíja hagyomány más vaisnaváival tartják a kapcsolatot, és úgy folytatják a prédikálást.

A Vaisnava Világszövetség az a fórum, amely a leginkább alkalmas arra, hogy minden vaisnava és misszió egységesen elérhető legyen. Lelki tanítómesterünk a lelkiségében mutatta meg nekünk azt a házat, amelyben mindannyian boldogan élhetünk. Eddig sem az ISKCON, sem más vaisnava misszió nem tudott egymagában ilyen fórumot biztosítani. Egyes misszió tagjainak még az is küzdelmes, hogy teljesen felfogják, mit jelent kapcsolatban lenni a vaisnavák családjával azon az ágon, amely az övék a Csaitanja-fán. Ez a korlátolt felfogás sok vaisnavát kényelmetlenül érint, akik ezért keményen próbálkoznak azzal, hogy áthatoljanak az intézményi sötétségen, s mélyebbre jussanak, ismét inspiratív kapcsolatba a Csaitanja-fával. Minden nagy vaisnava intézménynek el kellene ismernie őszinte törekvésüket, s értékelnie, milyen sok őszinte vaisnava él a hagyományos intézményeken kívül vagy többhöz is kötődve. Ehelyett inkább megtiltják tagjaiknak, hogy a misszión kívüli vaisnavákkal társuljanak, különösen miután az alapító lelki tanítómester elhagyta ezt a világot. Ezzel döntésre kényszerítik ezeket a bhaktákat, hogy vagy elfogadják az intézményi apasziddhántát vagy elutasítják az intézményt. Egyik helyzet sem tetszik a jóakaratú vaisnaváknak, s ez a sértő mentalitás nem élvezi a guru-sásztra-szádhu hármas támogatását sem. Félelemre azonban nincs ok, mert boldogan egyesülhetünk a Vaisnava Világszövetség szellemében, abban a házban, melyet ácsárjáink a tanítványaiknak és az egész világnak adtak.

Egy ilyen szövetség nem ölt intézményesített formát, mert a társulás teljes szabadságát adja tagjainak. Ebben minden önkéntes, és azon alapul, hogy megosztjuk másokkal azt, ami számunkra megnyilvánult. A vezetők, mint a rangidős vaisnava elnökké választása azért szükséges, hogy a szervezet jogi személyként működhessen. Az alapszabály rögzíti az alapelveket és a praktikus részleteket. Így látta ezt jónak a hat Goszvámí, akik boldogan éltek együtt Vrindávanában, követőik társaságában. Sríla Dzsíva Goszvámí a Visva Vaisnava Rádzs Szabhát mindegyik Szandarbhája végén megemlítette.

Senki sem képzelheti, hogy szampradájánkban az egyik misszió teljesen beleolvad a másikba, a más szampradájákkal való egybeolvadásról nem is beszélve. Gurujaink nem javasolták, hogy más misszióhoz csatlakozzunk, bár nagyon liberálisan, egyéni missziókat adtak számos tanítványuknak. Mit jelent ez? Csak akkor kerülhetünk közelebb egymáshoz, ha követjük Sríla Dzsíva Goszvámí, Sríla Bhaktivinód Thákur és Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Prabhupáda látásmódját és tervét. Hivatottak voltak arra, hogy felrajzolják a Vaisnava Világszövetség körvonalait, és most mindannyiunknak alkalmunk van arra, hogy részt vegyünk egy világméretű szádhu-szanga fórum megteremtésében. Csodálatos és áldásos pillanat volt az, amikor 17 vaisnava misszióból 28 ácsárja és szannjászí közösen megalapította a Vaisnava Világszövetséget, és első elnökéül megválasztották a legidősebb vaisnavát, Parama Púdzsjapáda Sríla B.P. Puri Mahárádzsot.

 

Az egyesülés megszilárdít, a megosztottság elveszi erőnket

Érzékelhető különbségek vannak az ácsárják tanításai között, ezért megítélésükben csak addig a pontig mehetünk el, ameddig látni vagyunk képesek annak a filozófiának alkalmazását, amelyet Urunk és megváltónk tanított a jelen kor megsegítésére. Ő az egység és sokféleség felfoghatatlan egyidejűségét tanította. Az egység észlelése kétségkívül része teista világnézetünknek, míg a sokféleség az Legfelsőbb Úr isteni terveit követi. Hajlékán, Golokában is számtalan eltérő kedvtelést nyilvánít meg, ami a bhakták némelyike számára ellentmondásosnak tűnik, pedig az Úr édes vágyában ezek teljes harmóniában vannak. És ott vannak a Vaikuntha bolygók, az aisvarja érzelmek és kapcsolatok határtalan sokféleségével – Prahlád Mahárádzstól az Úr Siváig. Mi a mahádzsanákat követjük, ezért a Vaisnava Világszövetség támogatja azt, hogy tagjai feltárják lelki érzéseiket és a kinyilatkoztatásokat, melyeket ácsárjájuktól, gurujuktól és egyéb lelki vezetőiktől kaptak. Nem gondoljuk azt, hogy aki társul az Úr Narasingha egy bhaktájával, annak föl kellene hagynia a Pancsatattva szolgálatával, mint ahogy olyan gópít sem tudunk elképzelni, aki, ha Úr Visnuval találkozik, észre sem veszi őt.

Az egész világ javát szolgálja, ha minden lehetséges módon értesül Sríla Rúpa Gószvámí kedves lelki hívásáról. Legyen a Vaisnava Világszövetség egy új brihat mridanga, hogy a Föld minden lakója és valamennyi bhakta meghallhassa Maháprabhu világ-szankírtanjának áldott hangjait. Ne felejtsük: egyik szolgálatunk az, hogy kiűzzük az imperszonalizmus felhőjét ebből a világból. Ha nem nyújtunk kezet egymásnak, s csak a saját mathjainkra gondolunk, rengeteg értékes időt és lehetőséget fogunk elveszíteni. „A világ az első, templomom a második.” – gyakran lehetett hallani ezt a kijelentést a Bhaktivédanta Szvámí Prabhupádától. A májáváda híveinek a világon mindenütt vannak kiadványaik, rendszeresen tartanak összejöveteleket. Mi is tehetünk így, de még lelkesebben kell tegyük, mert a mi bhakti-, istenszeretet-üzenetünk az összes szenvedő lélekhez szól, s ez nem engedi meg közöttünk az irigységet.

Ez a tehát Vaisnava Világszövetség feladata. Szükségünk van egymásra, mert ezt a küldetést egyikünk sem végezheti be egymaga. Krsna elegendő erőt tehetséget adott nekünk, de ez még csak a kezdet. Hogy mit hoz a jövő? Ítélethozatal előtt tílakot viselő bírák mélyednek majd a Védák tanulmányozásába? Sríla Bhaktivinód Thákurnak ilyen látomása volt. De melyik bíró tisztelné azokat a vaisnavákat, akik marakodnak azokon a dolgokon, amiket az Úr adott nekik, hogy önérdek nélkül prédikáljanak? Akármilyen megoldások szülessenek is a világban szétterjedő vaisnava kultúra számos gondjára, a Vaisnava Világszövetség mindig a intézményi kényszertől mentes társulást lehetőségét nyújtja majd, hogy egy bhakta se szomorkodjon, s ne legyen tétlenségre kárhoztatva szűkké vált lehetőségei miatt.

 

A Vaisnava Világszövetség szeretetet és toleranciát hirdet

„Az egyetemes szeretet tanítása szemben áll bármilyen kirekesztő gondolkodással. Ezért nagy ellenmondást érzünk, amikor egy szektás misszionárius beszél a mindenkit magábafoglaló szeretetetről.” Sríla Bhaktivinóda Thákura írta ezt 1889. januárjában (Hindu Idols). Éppen eleget mondott ahhoz, hogy megértsük, milyen nagy elvárásokkal tekintenek ránk. Ebben a szellemben hozta létre A.C. Bhaktivédánta Szvámi Prabhupáda is hittestvéri jótékonysági alapját (Bhaktivedanta Charity Trust), hogy „egységet hozzon a gaudíja vaisnavák, különösen Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura követői közé”.

Hogyan válhatunk meg a pártos lelkülettől? Mindannyiunk számára kihívás ez, hogy aztán teljes erővel dolgozhassunk a Vaisnava Világszövetségben. Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Prabhupáda azt kívánta, hogy Európában és Amerikában is prédikáljunk. És az is a vágya volt, hogy ezt együtt tegyük. Sríla Bhaktivédánta Szvámí Prabhupáda mondta Sríla Bhaktivédánta Nárájana Mahárádzsnak: „Ennek így kell történnie, nincs más út. Akár mi próbáljuk meg most, akár a jövőben más vaisnavák fogják megtenni.” Senki sem gátolhatja Krsna és tiszta bhaktá terveit. Az akadályok csak azért bukkannak elő, hogy fokozzák lelkesedésünket a májá elleni küzdelemben.

A szeretet folyamatos megbocsátással jár, mit se szólva a gyermekek által elkövetett sértésekről? Az anya (a fejlett vaisnavák formájában) nem veszi számításba ezeket a hibákat. Mindenkivel legyünk nagylelkűek, s ne vesszünk el a múlt vég nélküli történései között, csakhogy indokát találjuk, amiért nem veszünk részt a Vaisnava Világszövetségben. Amíg egy vaisnava misszióból, szannjászíból, prabhuból vagy matadzsíból hiányzik a Vaisnava Világszövetség szelleme, addíg nem igazán értük el a Sríla Dzsíva Goszvámí által kitűzött célt.

Maháprabhu eljött, tudja meg ezt az egész világ. Vigyünk el mindenkit a nektáróceán partjára, és imádkozzunk, hogy a szomjúság megitassa őket.

 

A vaisnava önazonossága

Egy szampradáját a guru és tanítvány szent kapcsolata tart fenn. Ezt nem szabad megzavarni. Bonyolult helyzetről van szó, mert a guru jelen van, mint Krsna inspirált képviselője, megjelenik, mint saját gurujának a szolgája, mint hittestvéreinek egyenrangú társa, és ott van vaisnava életének személyes aspektusa is. Igazi kihívás mindezt egy szimfóniába összehozni, ha ugyan nem lehetetlen.

Csak a szeretettel és bizalommal teli, kölcsönösen nagylelkű kapcsolat teszi lehetővé, hogy két vagy több guru és tanítványaik közös törekvéssel együtt dolgozzanak. Guru és tanítvány igényli a bizalmas kapcsolat magánterületét, mert az új tanítványban csak így alakulhat ki a szolgálat iránti teljes elkötelezettség. A mai világban nem könnyű hitünket egy guruba vetnünk, s elfogadni, hogy képes kivezetni az anyagi lét feltételeiből. A guru hittestvéreitől pedig ne várjuk el, hogy az életüket alárendeljék annak az érdeknek, hogy a guru és tanítvány közt ez a kapcsolat létrejöjjön. Legyünk reálisak. A szeretet a legnagyobb úr. Ha ez a szeretet nem kölcsönösen aktív a guru és hittestvérei között, akkor ez őket is és az új tanítványokat is kínos, káros és boldogtalan helyzetbe hozza. Végül bekövetkezik a szakítás, amit az egész misszió megszenved.

Miért ne biztosíthatnánk már a kezdetektől – úgy értem, a lelki tanítómester eltávozása után – szabad fórumot a misszió vezető tagjai számára, ahol kényszer nélkül dönthetnek arról, miként szolgálják majd a szankírtan missziót, s figyelembe vehetik, amiket Maháprabhu mondott Kúrma bráhmanának: hogy váljon guruvá, mentse meg az embereit azzal, hogy átadja nekik a Krsna-upadesát. Pontosan erről beszéltek a gurunk, és ezt igazolja a történelem.

Amit ma a Gaudíja Mathnak tekintünk, az az a számos templom, amit Sríla Prabhupáda Bhaktisziddhánta különféle tanítványai alapítottak. Ezek valójában egymástól meglehetősen függetlenül jöttek létre, gyakran a megállapodottabb hittestvérek jóváhagyása nélkül. Most, évekkel később, azt látjuk, mégis eléggé felhatalmazottak voltak ahhoz, hogy nagy missziókat teremtsenek, míg azoknak, akik a korábban alapított mathokban maradtak, sok belső vitákban telt el az életük. Tanuljunk a múltból, amennyit csak lehet. Sríla Srídhara Mahárádzs adott nekünk három aranyszabályt:

Vaisnava mivoltunk lényege, hogy gurunkat és szampradájánkat szolgáljuk, de mentesen azoktól a kötöttségektől, amit olyanok rónak ránk, akikben talán nincs hitünk. Ez a feltétele az elhivatott Krisna-tudatú életnek. A Vaisnava Világszövetség biztosítja ezt a feltételt, mert mindenkit elfogad, aki részt vesz mások megmentésének nemes feladatában, akár mint avató ácsárja, akár mint bármely vaisnavának vagy vaisnava missziónak alázatos szolgája.

 

A Vaisnava Világszövetség szolgáltatásai

A Vaisnava Világszövetség nem kínálja a guru-tanítványi kapcsolatot, de lehetőséget ad arra, hogy Maháprabhu prédikáló mozgalmában részt vegyen az is, aki diksa vagy siksa guruja eltávozása óta nem talált állandó szolgálatot. A Vaisnava Világszövetségben folytatott általános szolgálatukat nagyra értékelik ácsárjáink, s ez elvezet a nagyobb személyes felelősséggel végzett prédikáláshoz és szolgálatokhoz. S nem sok kell ehhez.

A Vaisnava Világszövetség már létrejött. Van állandó képviselete Vrindávanban, a Vamsivatánál (ahol Krisna a fuvola szavával hívja az gópíkat). Évente tart két ülést Indiában, amiken a a vezető vaisnavák minden odalátogató bhaktát részvételre ösztönöznek. A májápuri mahámélán minden tag bemutatja prédikáló tevékenységeit.Végül pedig az interneten keresztül az egész világot behálózza, ez nyílt fórummá teszi Vaisnava Világszövetséget, valamennyi tagja számára egyenlő esélyekkel.

 

A szent helyeket meg kell védeni

A szent helyek és az ünnepek fontos szerepet játszanak mindegyik ácsárja missziójában. Vaisnava közösségének a világban sokfelé szolgáló, prédikáló tagjait általában az olyan szent napokon gyűjti össze, mint a Dzsanmásztami vagy a Gaura-púrnima. Ez a találkozás a lelki töltődést jelent, boldog ünnep, amire mindenki vár, amikor ismét látja kedves barátait, s meghallgatja a szolgálat világának kiemelkedő szereplőit. Mennnyi édes emlék, amikor eszünkbe jut, hogy Gurudévánk hívó szava miként egyesített minket! Még az ellenfelek is együtt táncoltak, és ha hiszik, ha nem, felajánlották egymásnak a hódolatukat.

A tírthák szent helyek, ahol nagy bhakták élnek. Hívők sokasága keresi fel ezeket a helyeket, hogy egy pillanatra részesüljenek egy olyan lélek darsanjában, aki teljesen meghódolt Isten előtt, s akit Isten a képviselőjének választott ebben a sötét világban. Bizony, az ilyen szentek teszik méltóvá azt a helyet a tírtha névre.

De gurudéva eltávozása után sokminden megváltozik, nehéz rátalálni a korábbi érzésekre. A régi tanítványok titkos találkozókon panaszolják a sorsot, mert nem éreznek inspirációt arra, hogy az új ácsárját támogassák. Az új tanítványok pedig nehezen viselik gurujuk hittestvéreit. A bhakták egy része félrevonul, attól függően, ki tartja a leckét. Praszádam idő: ki részesül kiváltságos kiszolgálásban? Minden pillanatban kiderül valami helytelenség. Néhányan azt gondolják, legközelebb nem jönnek el a közös ünnepre. Ahogy növekszik az új bhakták csoportja, úgy fogyatkoznak a régebbiek. Mi a megoldás? Szannjászt venni? Megpróbálni a gurunk útját járni? Nos, ez attól függ, ki és milyen feltétellel hajlandó megadni a lehetőséget. Így vagy úgy, ezek a dolgok minden misszióban megtörténnek.

Egyes szent helyek az egész világé, mások inkább egy guru tanítványához, és a tanítványok tanítványaihoz tartoznak. Egy szent helyeket úgy kell fenntartani, hogy senkinek a jogai ne sérüljenek. A papi feladatokat elláthatják azok a jó bhakták, akik maguk nem fogadnak el tanítványokat. Minden ácsárja és tanítványai szívesen látottak, de elvárás az, hogy támogassák ezeket a „részrehajlás nélküli” tírthákat. Más guruk és a tanítványaik tovább fokozhatják egyes tírthák dicsőségét, ha ott építenek maguknak mandirát vagy dharmsálát, mint ahogy Vrindávan-dhámában történt, miután az Úr Csaitanja ismét föltárta e helyet a világ előtt.

Azt szeretnénk, hogy ne legyen többé személyes visszaélés a tírthákkal, ne legyenek rossz előírások, egy csoport se legyen barátságtalan a másikkal. A jövőben a Vaisnava Világszövetség segíthet koordinálni, hogy a dhámák illő törödést kapjanak. Nem kétséges, hogy az ácsárja a legkiemelkedőbb személy egy közöségben, de kiválósága inkább a tanítványai körében, s a maga alapította helyeken dicsőítendő.

Logikusan nem engedhető meg, hogy bármelyik ácsárja kisajátítson magának egy szent tírthát, s ne törődjön idegen zarándokok érzelmeivel, csupán azért, mert a helyet ő szerezte meg. A Vaisnava Világszövetség nem lesz bírája az ilyen helyzeteknek, de a vezető vaisnavák megtárgyalhatják a témát a kiadványain keresztül. Az elv az, hogy olyan kedvező légkört teremtsünk, amely egységesen kelégítő védelmet nyújt minden misszió kedvenc tírtháinak.

 

Vaisnava segítségnyújtás

A Vaisnava Világszövetség célmeghatározása elég tág és általános ahhoz, hogy lehetőséget adjon arra, hogy a vaisnavák kreativitása az egész világon megnyilvánuljon minden elképzelhető területen, legyen az művészet, üzlet, távközlés vagy a tudomány. Már most sok bhakta vesz részt a környezetvédelemben, sokan végeznek szociális munkát, vagy döntöttek úgy, hogy a szakmai életben, a mindennapi munka során alkalmazzák azt a bölcsességet, amit lelki tanítómestereiktől kaptak. Alázattal kell a dolgokhoz álljunk, hogy teljes mértékben fel tudjuk használni azt nagy ajándékot, amit Krisna és gurudévánk adott nekünk.

A Vaisnava Világszövetség minden bhaktának segít a jobb kommunikációban, hogy egymásra találjanak a közös érdekek. A hálózatépítés (networking) nagyon természetes igény, ha barátaink és kapcsolataink vannak a világ más tájain. Egy új matematikai felfedezésről például azonnal értesül a többi matematikus is, bárhol éljen, mert élő szakmai háló köti őket össze. Számtalan olyan új lehetőségünk van, amit még nem aknáztunk ki. A prédikálás Sríman Maháprabhu forradalmi terve, s meg láthatjuk, hogyan cselekszik rajtunk keresztül. A hálóépítés alapvető eleme a információ, mely a hálózat tagjai hasznára egyre gyarapszik. Ha mindenki ad információt magáról, létrehozhatjuk a világméretű kommunikációt. Ön is kérhet jelentkezési lapot, ha úgy tervezi, aktív kapcsolatot szeretne a Vaisnava Világszövetség tagjaival.

Ahogy fejlődünk, úgy alakítjuk ki a magunk megoldásait a világ problémáira. A mindennapok egészségügyi kérdéseivel – mint amilyen a szennyvízkezelés, a biogazdálkodás lehetőségei a vegyszeressel szemben, a helyes étrend – azoknak kell foglalkozniuk, akik a helyi közösségeket tevékenyen szervezik, amint ezt sok vaisnava teszi. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket a közérdekű kérdéseket azzal a kifogással, hogy csak a Krisna-kírtan a fontos, nem remélhetjük azt a figyelmet, amit elvárnánk, amikor mélyebb mondanivalóval fordulunk a nagyközönséghez. Ráadásul a mi védikus-vaisnava hagyományunk holisztikus módon magában foglalja az anyagi lét minden aspektusát, s természetes orvosságokat kínál a bajokra, amelyekkel a mai világnak szembe kell néznie. Vagy tán jobban szeretjük azt, ha az emberek minduntalan zavarba hoznak azzal, hogy a mi „egyszerű élet – magasszintű gondolkodás”-ideálunk a gyakorlatban elég sekélyesen érvényesül?

Nem kétséges, hogy sokféle módon megindokolhatjuk cselekedeteinket, ám végső soron a gyönyörű Vrindávana és Májápur lelki hangulatát kell elhozzuk a prédikálásunkkal, hogy visszavonzzunk minden dzsívát a lelki világba. A Vaisnava Világszövetségnek nagy feladatot kell ellátnia – szampradájánk minden látnokát össze kell kapcsolnia egymással, hogy felkészüljünk arra a napra, amikor tömegesen kérnek tőlünk az emberek útmutatást a lelki és az anyagi életükben.

 

A Vaisnava Világszövetség a te gyermeked is

Éppen csak érintettünk egy keveset mindabból, amit a Vaisnava Világszövetség nyújthat, s csak vázolni tudtuk, miért nélkülözhetetlen, hogy aktívan részt vállaljunk a fejlesztésében. Ma még pici gyermek ez a szövetség, amit mindannyiunknak gondoznunk kell. Eltart egy ideig, amíg elég erőssé válik, és ehhez szükség van az te kegyes részvételedre is.

Kérlek, hogy vegyél részt a májápuri mahá mélákon, küldjél cikket, javaslatot a kiadványokhoz. Éljetek a lehetőségekkel, hadd hallja meg az egész világ gurudévátok tanításait. Küldjétek írásaitokat el angol, hindí és bengáli nyelven, vagy legalább ezek egyikén, s mellékeljétek a szerző rövid életrajzát.

 

Tanítványi láncunk méltósága.

Ácsárjáink az isteni szeretetet hozták nekünk. Méltóságukat igazán csak a vaisnava világban ismerik fel a Vaisnava Világszövetség által is képviselt egység a különbözőségben szellemében. Mi is érezzük, amikor ácsárjánk elhagyja ezt a világot, nem prédikálhatunk teljes lelkesedéssel, mert törekvései és eredményei vita tárgyává válnak. Olyan szellemet kell teremtenünk magunk körül, hogy minden vaisnava boldogan csatlakozzon hozzánk. Figyelnünk kell, miként fejlődik a vaisnavizmus az egyre változó világ kihívásai között. Vizsgálnunk a saját tetteinket és a felfogásunkat is, hogy valóban hozzájárulunk-e ahhoz, hogy egyesítő, szeretetteljes légkört teremtsünk minden vaisnava között? Ha nem így lenne, törekednünk kell, hogy túllépjünk a helytelen gondolatokon, hogy felülemelkedjünk a nehézségeken.

Talán nem is kell mondanom, de lelki tanítómestereink igazán elégedettek lesznek ekkor, és a világ értékelni fogja, hogy a vaisnavizák milyen egyedülálló módon vezetik jó útra korunk elesett embereit.